„25 éve így csináljuk” – 7 munkavédelmi hiba, ami könnyen a napi rutin részévé válik


7 munkavédelmi hiba, amivel gyakran találkozunk a helyszíni szemléken

A munkavédelmi hiányosságok nem mindig látványosak. Sok esetben nem egy súlyos szabálytalanságról van szó, hanem több kisebb problémáról, amelyek hosszabb idő alatt a napi munkavégzés részévé válnak.

Ilyen lehet egy rossz helyen vezetett hosszabbító, egy elavult kockázatértékelés, egy nem megfelelően használt védőeszköz vagy egy olyan gép, amely ugyan működik, de a biztonságos használat feltételei már nem teljesülnek maradéktalanul.

A helyszíni munkavédelmi szemlék során rendszeresen találkozunk hasonló problémákkal. Összegyűjtöttünk hét olyan területet, amelyet érdemes minden munkáltatónak időről időre átnéznie.

1. A kockázatértékelés megvan, de már nem a jelenlegi állapotot tükrözi

Sok vállalkozás rendelkezik kockázatértékeléssel, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a dokumentum megfelelő is.

Gyakran előfordul, hogy a kockázatértékelés évekkel korábban készült, közben viszont megváltozott a munkavégzés.

Új gépet állítottak üzembe, megváltozott a technológia, új munkakör jelent meg, átrendezték a telephelyet vagy más veszélyes anyagokat kezdtek használni.

Ilyen esetben könnyen előfordulhat, hogy a dokumentáció már nem fedi le pontosan a tényleges munkavégzést.

Ezért nem csak azt érdemes ellenőrizni, hogy van-e kockázatértékelés, hanem azt is, hogy az valóban a jelenlegi munkakörülményeket mutatja-e be.

2. A munkavédelmi oktatás megtörtént, de túl általános

A munkavédelmi oktatásnál nem az a lényeg, hogy legyen egy aláírt oktatási napló, hanem az, hogy a dolgozó megértse azokat a szabályokat, amelyek az ő munkájához kapcsolódnak.

Más veszélyek merülnek fel egy raktárban, egy műhelyben, egy konyhán vagy egy irodában.

Ha minden dolgozó ugyanazt az általános oktatási anyagot kapja, előfordulhat, hogy a tényleges munkavégzéshez kapcsolódó fontos veszélyek háttérbe szorulnak.

A jó oktatás konkrét. A dolgozó tudja belőle, hogy az adott munkahelyen mire kell figyelnie, milyen védőeszközt kell használnia, milyen gépet hogyan kezelhet, és mit kell tennie rendellenes helyzetben.

3. A védőeszközt kiadták, de a használatát már nem ellenőrzik

Ez is gyakori helyzet.

A munkáltató biztosítja a szükséges védőcipőt, kesztyűt, szemvédőt vagy hallásvédőt, de a napi gyakorlatban ezek használata már nem minden esetben következetes.

Előfordul, hogy a dolgozó csak bizonyos munkafolyamatoknál veszi fel, vagy egy idő után egyszerűen megszokássá válik, hogy nem használja.

A védőeszköz biztosítása csak az egyik része a feladatnak. Arra is figyelni kell, hogy az eszköz megfelelő legyen az adott veszélyhez, jó állapotban legyen, és valóban használják is.

Ha egy védőeszközre szükség van, annak használata nem lehet egyéni döntés kérdése.

4. „25 éve így csináljuk”

Ez a mondat sok régebb óta működő munkahelyen előkerül.

És önmagában azzal nincs probléma, ha egy munkafolyamat hosszú ideje bevált. A gond inkább akkor kezdődik, amikor a megszokás miatt már senki nem vizsgálja felül, hogy az adott megoldás ma is biztonságos-e.

Közben változhatott a gép, az alkalmazott technológia, az anyagmozgatás módja vagy a munkakörnyezet.

A dolgozó pedig egy idő után rutinszerűen végzi a feladatát.

Ilyenkor jelennek meg azok a mondatok, hogy:

„csak egy pillanatra nyúlok be”;

„ezt védőszemüveg nélkül is meg lehet csinálni”;

„nem kell ide a fellépő, innen is elérem”;

„csak pár métert viszem”.

És lehet, hogy valóban évekig nem történik semmi.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkamódszer kockázatmentes.

A hosszú balesetmentes időszak jó dolog, de önmagában nem bizonyítja azt, hogy minden munkafolyamat megfelelően van kialakítva.

Érdemes időnként kívülről is megnézni a napi rutint.

Sok esetben éppen azok a veszélyek válnak láthatatlanná, amelyekhez mindenki hozzászokott.

5. A közlekedési útvonalból lassan tárolóhely lesz

Ez különösen raktárakban, műhelyekben és üzemi területeken fordul elő gyakran.

Először csak egy raklap kerül oda ideiglenesen. Utána néhány doboz. Később egy szerszám vagy egy rakomány vár arra, hogy továbbvigyék.

Egy idő után a korábban szabad közlekedési útvonal beszűkül.

Ez gyalogos közlekedésnél is problémát okozhat, de különösen veszélyes ott, ahol targoncák vagy más anyagmozgató gépek is közlekednek.

Ugyanez igaz a menekülési útvonalakra és a tűzvédelmi eszközök megközelíthetőségére is.

A legtöbb ilyen probléma nem egyik napról a másikra alakul ki. Lassan válik a munkahely megszokott részévé.

6. A gép működik, de ez még nem jelenti azt, hogy biztonságos

A gépeknél gyakran az az elsődleges szempont, hogy működnek-e és el lehet-e velük végezni a feladatot.

Munkavédelmi szempontból azonban ennél többet kell vizsgálni.

Megvan-e minden szükséges védőburkolat? Működnek-e a biztonsági berendezések? Megfelelően használják-e a gépet? Rendben vannak-e a szükséges felülvizsgálatok?

Különösen veszélyes lehet, ha egy biztonsági berendezést azért kerülnek meg vagy iktatnak ki, mert így gyorsabb a munkavégzés.

Az ilyen megoldások rövid távon kényelmesebbnek tűnhetnek, de egy baleset esetén komoly következménnyel járhatnak.

7. Mindenki tud róla, mégsem történik semmi

Talán ez az egyik legérdekesebb jelenség.

A helyszíni bejárások során sokszor kiderül, hogy a dolgozók pontosan tudják, hol vannak problémák.

Tudják, hogy egy padlófelület csúszik.

Tudják, hogy egy vezeték sérült.

Tudják, hogy valamelyik polcot túlterhelik.

Tudják, hogy egy gépnél különösen óvatosnak kell lenni.

Csak közben mindenki hozzászokott.

A veszély így lassan a mindennapi működés részévé válik.

Ilyenkor fontos, hogy a problémák ne csak szóban legyenek ismertek, hanem tényleges intézkedés is történjen.

Egy egyszerű bejárás sok mindent megmutathat

Érdemes időnként úgy végigmenni a munkahelyen, mintha először járnánk ott.

Megnézni a közlekedési útvonalakat, a gépek környezetét, a tárolást, a védőeszközök használatát és azt is, hogy a dolgozók hogyan végzik ténylegesen a feladataikat.

Sokszor már egy ilyen bejárás során előkerülnek azok az apróbb problémák, amelyeket a napi rutin miatt egyébként észre sem veszünk.

A munkavédelem nem csak a dokumentációról szól.

A cél az, hogy a munkavégzés ténylegesen biztonságos legyen.

Mikor volt utoljára munkavédelmi szemle a cégednél?

Egy helyszíni szemle során nem csak azt érdemes megnézni, hogy milyen dokumentumok állnak rendelkezésre.

Legalább ilyen fontos az is, hogy:

  1. hogyan végzik a dolgozók a feladataikat;
  2. milyen állapotban vannak a munkaeszközök;
  3. megfelelőek-e a közlekedési útvonalak;
  4. használják-e az előírt védőeszközöket;
  5. vannak-e olyan veszélyek, amelyek a napi rutin miatt már észrevétlenné váltak.

A Vass Munkavédelem helyszíni munkavédelmi szemlékkel, kockázatértékeléssel, oktatással és folyamatos munkavédelmi szakmai támogatással segíti a vállalkozásokat.

Sokkal jobb egy szemle során megtalálni a problémát, mint egy munkabaleset kivizsgálásakor.

Vass Munkavédelem

Munkavédelem • Tűzvédelem • Iparbiztonság

vassmunkavedelem.hu



Kapcsolat

Címünk: 3300 Eger, Kertész utca 166-168. 5 ép. fs. em. 2.

Telefon: +36302873735 E-mail: info@vassmunkavedelem.hu